Fényszórónyelv az úton – amikor a villantás egyszerűen azt jelenti: figyelj

Oroszországban és Közép-Ázsiában egy idő után megtanultuk komolyan venni, ha a szembejövő villantott.

Nem próbáltunk belőle pontos szótárt csinálni. Lehetett rendőr, baleset, akadály, rossz út vagy egyszerűen valami, amire néhány száz méteren belül jobb volt felkészülni.

Nekünk a jelentése idővel ennyi lett:

figyelj.

Az út amúgy is folyamatosan beszélt

Az utak állapota miatt sokkal többet figyeltük a többi közlekedő mozgását is. Egy kamion nem feltétlenül azért húzódott beljebb, mert el akarta foglalni a világot. Lehetett előtte kátyú, szétesett útszél vagy egy olyan nyomvályú, amelyet mi még nem láttunk.

Autó, kamion és motor folyamatosan jelezte egymásnak, hol van hely.

Nem hivatalos kódrendszerként éltük meg. Inkább úgy, hogy az ember egyre több apró mozdulatból olvas.

Egyszer viszont nem jelzés jött, hanem egy SUV

Volt egy szembejövő SUV, amely ferdén sodródott felénk.

Mellettem még nagyjából másfél-két méterre ment el. Laci mellett már csak körülbelül fél-egy méter maradhatott.

Dudáltam.

És abban a pillanatban nem volt bennem semmi elemzés. Csak az a nagyon egyszerű testi reakció, amikor hirtelen érzed, hogy egy másik ember hibájából neked kell helyet találni.

Ezért sem szerettünk úgy motorozni, hogy az út szélén már ne maradjon semmi tartalék. Jó tudni, hol van még az utolsó menekülő méter.

A villantás ettől lett fontos

Az egész út alatt egyre kevésbé az érdekelt bennünket, hogy a másik közlekedő mit „szabályosan üzen”, és egyre inkább az, hogy mit akar közölni.

Fényszóró. Duda. Sebesség. Sávon belüli mozgás. Egy kamion apró korrigálása.

Mind információ lett.

A villantás pedig nekünk nem azt jelentette, hogy tudjuk, mi van előttünk.

Azt jelentette, hogy mostantól nagyon nézzük.