Internet és navigáció Oroszországban – a térkép megvolt, a helyzetünk néha eltűnt

Oroszországban nem az derült ki, hogy hiba volt offline térkép nélkül elindulni. Offline térképekkel indultunk. Többel is. A probléma az lett, hogy hiába van nálad a térkép, ha a telefon egy idő után nem tudja megbízhatóan megmondani, hol vagy rajta.

És közben használható internetünk gyakorlatilag nem volt. A telefonjaink ott voltak a kezünkben, értesítéseket még kaptunk is, de amit meg akartunk nyitni mögöttük, az már többnyire nem nyílt meg. Egy egyszerű keresés sem töltődött be. A szállodai Wi-Fihez a készülékek sokszor szépen csatlakoztak – csak használni nem nagyon tudták.

Egy ponton a két telefon legbiztosabban működő képessége a fényképezés és a videózás maradt. :D

Offline térképből eleve nem egyet vittünk

Erre az útra nem úgy indultunk, hogy majd a mobilinternet és egy online navigáció megold mindent. Már indulás előtt letöltöttük az OsmAnd, az Organic Maps és a MAPS.ME szükséges offline térképeit. Használtuk a Yandexet is, és vittünk külön WayteQ xRider GPS-t.

Vagyis a térképanyag megvolt. Több, egymástól független rendszerben is.

Moszkvában mégis sikerült háromszor visszakanyarodnunk a Starosadsky Hotel környékére, mire rájöttünk, hogy elsőre pontosan jó helyen álltunk. Nem a szállást nem találtuk meg. A készülékeink helymeghatározása bizonytalanodott el annyira, hogy inkább hittünk a kijelzőn ugráló pontnak, mint annak, amit a saját szemünkkel láttunk.

Ez egy igen sajátos navigációs műfaj: a térkép nálad van, az utca előtted van, a hotel is ott van – csak a kék pötty valahol máshol éli a saját életét. :D

Értesítés van. Internet nincs.

A mi tapasztalatunk Oroszországban nem az volt, hogy az internet hol jó, hol rossz. Használható mobilinternet gyakorlatilag nem volt.

Az értesítések időnként megérkeztek. Láttad, hogy jött üzenet, e-mail vagy valamilyen alkalmazásjelzés. Rányomtál – és onnantól semmi. A tartalom nem nyílt meg. Egy egyszerű keresőoldal sem töltődött be rendesen, szállást keresni, bankolni, fordítani vagy normálisan kommunikálni pedig még kevésbé lehetett rá építeni.

A hotelek Wi-Fije külön kis abszurd műfaj volt. A telefon jelezte, hogy csatlakozott a hálózathoz. Papíron tehát minden rendben. A gyakorlatban viszont ugyanúgy nem tudtuk használni arra, amire kellett volna.

Ez azért volt különösen kellemetlen, mert egy hosszú motoros úton a telefon nem egyszerűen telefon. Térkép, fordító, szálláskereső, bank, kommunikáció, dokumentumtár, időjárás, fényképezőgép és videókamera egyszerre. Nálunk ebből Oroszországban egy idő után az utolsó kettő bizonyult a legstabilabbnak.

A geolokáció a fényképeinket is magával vitte

A helymeghatározási probléma ráadásul nem állt meg a navigációnál. A fényképek geolokációja is megszenvedte.

Volt, hogy a készülék rossz helyet írt a képhez. Volt, hogy nem került használható helyadat a fotó mellé. Később, amikor a több ezer képet elkezdtük helyszínek szerint feldolgozni, derült ki igazán, mennyire nem lehet minden egyes GPS-adatot készpénznek venni.

Ezért fordulhatott elő az is, hogy egy kép vizuálisan egyértelműen egy adott városban vagy útszakaszon készült, miközben a telefon egészen mást állított róla – vagy éppen semmit.

A geolokációs zavar tehát nálunk nemcsak azt jelentette, hogy nehezebb volt odatalálni valahová. Utólag az út dokumentálását is összekuszálta.

eSIM-ből és VPN-ből sem most láttunk először

Azért is volt érdekes ez az egész, mert nem ezen az úton találkoztunk először azzal, hogy külföldön alternatív mobilkapcsolatra van szükség.

Az utazásaink során több eSIM-szolgáltatóval szereztünk tapasztalatot; nálunk megfordult már az Airalo, a Roamless és a Yesim is. VPN-ből is volt választék: többek között Kaspersky VPN és NordVPN előfizetésünk is volt, és mellettük kipróbáltunk néhány olyan megoldást is, amelyet végül nem éreztünk elég erősnek ahhoz, hogy külön emlegessük.

És igen: ezeket az ember természetesen még azelőtt beállítja, mielőtt olyan hálózati környezetbe ér, ahol már nem biztos, hogy lesz lehetősége kényelmesen telepítgetni, belépni és aktiválni.

Csakhogy ettől még nincs varázspálca.

Ha a telefonod lelkét kiöntik cementtel, attól nem lesz mozgékonyabb, hogy előző nap öt alkalmazásban mindent gondosan bekapcsoltál. :D

Nálunk ez volt a lényeg. Lehetett eSIM, lehetett VPN, lehetett előre beállított rendszer: ha maga a használható adatkapcsolat vagy a megbízható helymeghatározás nem állt rendelkezésre, az alkalmazások sem tudtak miből csodát csinálni.

Kazahsztán felől még láttunk csodákat. Moszkva felé egyre kevésbé.

Érdekes módon nem mindenhol ugyanúgy viselkedett a rendszer. Amikor Kazahsztán felől visszaléptünk Oroszországba, eleinte még akadtak pillanatok, amikor azt hittük: na, most talán működni fog.

Aztán ahogy közeledtünk nagyobb településekhez, a geolokáció újra rendszeresen bizonytalanná vált vagy eltűnt. Minél közelebb kerültünk Moszkvához, annál kevésbé számítottunk már arra, hogy majd egyszer csak minden visszaáll a megszokott működésre.

Technikai magyarázatot útközben nem tudtunk hozzá gyártani, és nem is ez volt a dolgunk. Mi utazóként azt láttuk, hogy ugyanaz a telefon, ugyanazokkal az előre beállított alkalmazásokkal és ugyanazzal a felhasználóval egészen másképp használható attól függően, hol járunk.

Az offline térkép sem mondja meg helyetted, hol vagy

Az offline térkép ettől még felbecsülhetetlen. Csak fontos tudni, mit old meg – és mit nem.

Megadja az úthálózatot, a településeket, az utcákat, a folyókat, a vasutat és azt a rengeteg információt, amelyhez internet nélkül is hozzáférsz. De ha a készülék helyzete bizonytalan, attól az offline térkép nem fogja varázsütésre helyreállítani a kék pöttyöt.

Ilyenkor újra előkerül az utcanévtábla, az út száma, a folyó, a vasút, a kereszteződés, egy jellegzetes épület, a külön GPS – és néha az a rendkívül fejlett technológia, hogy megkérdezel egy embert. :D

Nekünk ezért volt fontos, hogy ne egyetlen rendszerünk legyen. Ha az egyik készülék mást állított, volt mihez viszonyítani. Ha egyik sem tudta biztosan a pozíciót, legalább maga a térkép és az útvonal továbbra is nálunk volt.

Amit még jó kapcsolatnál érdemes elmenteni

Nem az orosz úton tanultuk meg, hogy offline kell készülni – eleve így készültünk. De ez az út nagyon szépen megmutatta, mennyi minden érdemes még a térképen kívül is helyben elmenteni.

Szálláscím, foglalási adatok és képernyőképek, fontos telefonszámok, biztosítási és határdokumentumok, az átkelők pontos helye, következő útszakaszok és azok a címek, amelyekhez nem szeretnél majd egy működő keresőtől függeni.

Minél több fontos információ van ténylegesen a készüléken, annál kevésbé tragédia, ha az online világ egyszer csak megszűnik mögötte.

Nem az volt a tanulság, hogy legközelebb offline térképpel indulunk

Most is offline térképekkel és több navigációs rendszerrel indultunk: OsmAnd, Organic Maps, MAPS.ME, Yandex és külön GPS.

A tanulság inkább az lett, hogy az offline térkép még nem jelent automatikusan offline navigációs biztonságot. Kell mellé több egymástól független térkép, külön GPS, előre mentett címek, saját tájékozódás – és annak elfogadása, hogy néha a térkép tökéletesen tudja, hol van Moszkva.

Neked kell rájönnöd, hogy te éppen hol vagy benne. :D