Mi az a Pamír? – A világ teteje valójában nem egyetlen hegylánc

A Pamírt könnyű úgy elképzelni, mint egy hegységet. Mint az Alpokat vagy a Tátrát: van egy neve, felrajzoljuk a térképre, aztán tudjuk, hol kezdődik és hol ér véget. Csakhogy a Pamír ennél sokkal nehezebben fér bele egyetlen szóba.

Amikor Dushanbéből elindultunk kelet felé, mi is azt mondtuk: most megyünk be a Pamírba. Földrajzilag ez nem egy kapu átlépését jelenti. Inkább azt, hogy lassan bekerülsz egy hatalmas magashegységi rendszerbe, ahol hegyláncok, fennsíkok, széles magas völgyek és több ezer méteres átlagmagasságok kapcsolódnak egymáshoz.

Nem egyetlen hegylánc

A Pamír Közép-Ázsia egyik nagy magashegységi csomópontja. Magja Kelet-Tádzsikisztánban, a mai Gorno-Badahsán Autonóm Területen – a GBAO-ban – fekszik, de a térség földrajzilag Afganisztán Wakhan-folyosója, Kína és Kirgizisztán felé is átnyúlik.

Az Encyclopaedia Iranica a Pamírt olyan nagy orográfiai csomópontként írja le, ahol a Hindu Kush, a Karakorum és a Kunlun rendszerei találkoznak. A felszín jelentős része 3000–4000 méter közötti magasságban fekszik, fölötte pedig 5000–6000 méteres, sőt 7000 métert meghaladó csúcsok emelkednek.

Ezért félrevezető csak „hegységet” mondani. A Pamír egyszerre hegységek rendszere és magasföldi világ.

Mit jelent maga a név?

Itt kezdődik az igazán érdekes rész.

A „Pamír” pontos szóeredete nem teljesen lezárt kérdés. A régebbi földrajzi használat viszont sokkal jobban dokumentálható: a szó eredetileg nem feltétlenül az egész mai régió neve volt, hanem egy széles, magashegyi völgyet, fennsíkszerű völgyfeneket vagy magas legelőterületet jelölhetett. Innen terjedt ki fokozatosan több ilyen völgyre, majd végül az egész földrajzi térségre.

Ez azért fontos, mert a Pamírt gyakran nevezik „a világ tetejének”. A jelző tökéletesen érthető, amikor napokon át négyezer méter körül haladsz, de nem érdemes úgy kezelni, mintha a „Pamír” szó biztos szó szerinti fordítása lenne.

És kik a pamíriak?

A „pamíri” sem egyetlen népet jelent egyetlen nyelvvel.

A név több, főként Badahsán magas völgyeiben élő közösség gyűjtőmegnevezése. Több kelet-iráni pamíri nyelvet beszélnek; közéjük tartoznak például a shughnik és a wakhik, mellettük további kisebb nyelvi közösségek élnek a térségben.

A völgyeket évszázadokon át nehezen átjárható hegyek választották el egymástól. Ez nemcsak a közlekedést formálta, hanem a nyelveket és az identitásokat is: egymáshoz viszonylag közel fekvő közösségek is megőrizhettek egymástól eltérő nyelveket. A pamíriak jelentős része iszmáilita síita muszlim, ami szintén megkülönbözteti őket Tádzsikisztán többségi, szunnita lakosságától.

Vagyis amikor azt mondjuk, „pamíriak”, jobb egy földrajzi-kulturális ernyőre gondolni, mint egyetlen homogén népre.

Miért néz ki annyira másképp a Pamír egyik fele és a másik?

Erre az út közben kaptuk meg a legjobb választ.

A nyugati részen a Panj és mellékfolyói mély völgyeket vágtak a hegyek közé: szűk utak, meredek falak, folyó, falvak és zöldebb völgyfenék kíséri az embert. Keletebbre, Murghab felé viszont egyre inkább szétnyílik a tér. Magas, száraz fennsíkok, hatalmas távolságok és négyezer méter körüli utak jönnek.

Mindkettő Pamír. Csak egészen más arca ugyanannak a magashegységi világnak.

És akkor hol kezdődik?

Ha egy földrajztudóst kérdezel, határvonalakat és hegyszerkezeti egységeket fog rajzolni. Ha egy utazót, valószínűleg lesz egy saját pillanata.

Nekünk Dushanbe után jött el.

Ott még nem az történt, hogy áthaladtunk egy táblán, amelyre kiírták: Pamír – innentől. Egyszerűen megváltozott az út, a táj, a magasság és az, hogy mi következik.

Addig a Pamír felé utaztunk. Onnantól benne voltunk.

Források

Encyclopaedia Iranica – Badakhshan: Geography and Ethnography
Nature – The High Pamir
Minority Rights Group – Pamiris in Tajikistan