A függőhíd túloldalán – amikor átmentünk beköszönni
Kapcsolódó utazásPamir Highway 2026→Ahogy egyre beljebb haladtunk a Pamírban, a főút mellett időről időre feltűntek kisebb települések a folyó túloldalán. Némelyikhez egy keskeny függőhíd volt az egyetlen közvetlen kapcsolat a főút felől. Az egyiknél egyszerűen megálltunk.
A motorokat a főút oldalán hagytuk, és gyalog mentünk át. Nem volt betervezett program, nem szerepelt külön pontként a navigációban. Egyszerűen kíváncsiak voltunk arra a helyre, amelyet máskülönben néhány másodperc alatt magunk mögött hagytunk volna.
A főútról csak egy hídnak látszott
A kamionok mentek tovább a saját napi kilométereik után, és normálisan mi is ugyanezt tettük volna. Motoron az ilyen apró települések könnyen a táj részévé válnak: házak a túlparton, egy híd, néhány ember, aztán már jön is a következő kanyar.
Gyalog átsétálva viszont ugyanaz a híd már nem egy részlet volt az út mellett. Átjáró lett a főút és egy kis közösség között. A motorok ott maradtak mögöttünk, a forgalom pedig néhány percre háttérbe került.
A túloldalon
Hamarosan egy egész csapat gyerek indult felénk. Nevettünk, beszélgettünk, néztek minket, mi pedig maradtunk velük egy kicsit. Nem történt nagy esemény, és éppen ettől maradt meg ennyire: nem egy látványossághoz érkeztünk meg, hanem egyszerűen átmentünk beköszönni.
Aztán visszasétáltunk ugyanazon a függőhídon a motorokhoz, felültünk, és folytattuk az utat.
Onnantól az a híd már nem egy keskeny szerkezet volt a folyó fölött. Tudtuk, kikhez vezet.